2. Nap Esztergom - Tata

2. Nap Esztergom - Tata

Map your trip with EveryTrail

2009. július 26. Indulás Győrszentivánra

Reggel ébredés után megállapítottuk, hogy a tegnapi napunkat megkeserítő szél egy cseppet sem csillapodott. Ennek fényében egy kicsit elbizonytalanodtunk az erre a napra tervezett útvonal Esztergom – Tát – Nyergesújfalu – Lábatlan – Süttő – Tardos – Agostyán – Tata – Kocs – Nagyigmánd – Bábolna – Bana – Bőny – Örkénypuszta – Győrszentiván, 111 km-es táv teljesíthetőségében. Lesz, ami lesz alapon gyorsan összepakoltunk, utánfutót a bringához csatoltuk és kilenc-féltíz táján, indultunk. Már ekkor éreztem, hogy az utánfutó csatlakozója, amit tegnap gyorsjavítottam, ismételten kilazult. Ahogy kigurultunk a kemping kapuján, félreálltunk és egy ismételt gyorsjavítással kezdtük a napot. Esztergomba már volt szerencsénk kirándulni így itt nem töltöttünk most időt. Utunk első 26 km-es szakaszán az erős szelet leszámítva, semmi említésre méltó nem történt. Eközben Tát és Nyergesújfalu között a Duna egyik kis szigetére, jelzett a GPS egy kis átkelőt. Igazából semmi látnivalót nem jelölt a térkép azon a kis szigeten, de úgy voltunk vele, hogy igen éhesek vagyunk és ha másért nem is éri meg átmenni, de egy hangulatos reggebédet (reggeli és ebéd egybekötve) elkölthetünk, ott a Duna partján. Meg is álltunk az első kis közértnél. Vettünk zsemlét, kolbászt, paradicsomot, erős paprikát és finom krémsajtot, abból a tubusos fajtából. Már a teli bevásárlókosár látványától beindult a nyálképződésünk. Nem csoda hát, hogy alig vártuk, hogy odaérjünk. És akkor megláttuk az átkelőt, amit a térkép jelölt. Nem volt az más mint egy kövekből épített gázló. Konkrétan lehet, hogy vannak az évnek olyan száraz évszakai, amikor ez szárazon van, de most a vígan folydogáló Dunán kellett volna áthajtanunk. Ezt, azért mégse vállaltuk. Lehet, hogy üres bringákkal jó poén, de így csomagokkal megpakolva nem szívesen borultunk volna bele a vízbe. Az éhségtől káprázó szemekkel, úgy döntöttünk, hogy itt, ahol vagyunk, elfogyasztjuk harapnivalóinkat. Igaz, hogy nem a szigeten, de a Duna partján. Nem mondom azt, hogy nagyon kényelmesek lettek volna a körülmények, mert közben a szúnyogok is ránk támadtak, de úgy ettünk, mint akit egy hétig éheztettek. Fél tubus sajt a zsemlére, harapás a kolbászba. A paradicsomon egy kis lyukat harapni és szűrcsögve kiszívni a belsejét. Húú, de finom. Innen jóllakottan álltunk tovább, és akkor jött a már említett 26-dik kilométer és a Gerecse-hegység. Előtte már néztem a túratervembe az útvonal magassági keresztmetszetét (Ez egy nagyon hasznos dolog, mert fel lehet készülni a várható emelkedőkre. Majd ennek az elkészítését is leírom.), amelyen volt egy nagy csúcs és egy magyarázó szöveg, mely szerint ez egy 270 méteres emelkedés 15 km-en keresztül. Ekkor még nem sejtettük, hogy mit is jelent ez. De megtudtuk. Emberek! Ez nagyon durva volt! Gyakorlatilag ez a Süttő - Tardos települések közötti 15 km, átírta az erre a napra tervezett útitervet. Bevallom hősiesen én majdnem sírva fakadtam. Nem elég a hatalmas teher, amit húztam magam után, még annak a fránya utánfutónak a rögzítése is, ismételten kilazult. Rángatása és az emelkedő olyan terhelést rótt a térdemre, hogy tán még félúton sem jártunk amikor az teljesen bedurrant. Mókás látvány lehetett amikor Ildikóm megelőzve engem előretekert, leugrott bicajáról, visszafutott hozzám, majd elkezdett tolni fölfelé. Persze akkora lendülettel, hogy az árokba kötöttem ki, biciklistül, csomagostul. A hegy tetejére így jutottunk fel, időnként tolva, máskor a fájó térdtől fél lábbal tekerve. Igaz a kerékpáros térképem nem ezt az útvonalat javasolja Tatára, de NEKEM, NEHOGYMÁ MEGMONDJÁK, MERE MENJEK! Kijelentem, tanultam a hibámból. Ezen túl csak, a térképen zölddel jelzett utakon tervezek! Ezek után már megváltás volt Agostyánra legurulni. Útközben találkoztunk egy vállalkozó kedvű biciklis párral, akik az ellenkező irányból próbálták leküzdeni a hegyet, igaz ők csomagok nélkül. Hát, a lány arcán nem volt őszinte a mosoly. De könnyen vagyunk mi, hiszen már ezerrel gurulunk lefelé, elfeledve a néhány perce még világvége hangulatot. Mondanom sem kell, hogy csodálatos tájakon gurulunk, és most már élvezni is tudjuk. Tatára, a még hátralévő távhoz képest nagyon későn, fél ötkor érkeztünk. Dönteni kellett, hogy itt töltjük az éjszakát, és alaposabban megnézzük a várost, vagy csont nélkül robogunk tovább. Az ekkora már iszonyatos térdfájdalomra tekintettel, nem volt kétséges a választás. Itt már az is kérdésessé vált, hogy egyáltalán folytatni tudom-e a túrát, vagy esetleg itt a vége. Maradtunk, és milyen jól tettük. Egy csodálatos délutánt töltöttünk itt. El kell, mondjam, hogy a tatai Öreg-tó Kemping, a Fáklya utca 2. szám alatt egy minden igényt kielégítő, fás környezetben található szálláshely. Ha sátorozni szeretnénk, vagy faházat bérelnénk, de akár olcsó turistaszállást választanánk, akkor itt, mindegyik lehetőséget megtaláljuk. Miután, meggyötört testünket, felfrissítettük egy jó forró zuhannyal, még elsétáltunk a tó partján található vendéglőbe. Jól esett a vacsora és egy pohár finom vörösbor. A bórt kortyolgatva éreztem, ahogy szétárad ereimben, és kellemesen ellazítja görcsös izmaimat. Ezt a napot is, vízipipázással zártam, miközben a hömpölygő füstöt fújva, azon gondolkodtam, hogy mi lesz, ha reggelre nem múlik el a fájdalom a térdemből. Lehet, hogy be kell fejezni ezt a fantasztikus túrát? Ezt nagyon, nem szeretném! Hisz még annyi szépség és annyi kaland vár ránk! Kétségektől gyötrődve tértem nyugovóra.

A nap tanulsága: Szép, de kétségtelenül rendkívül nehéz útvonal. Mindenképpen jó erőnlétet követel. Lehet, hogy a Süttő – Tardos – Agostyán – Tata útvonal helyett, érdemesebb a Süttő – Dunaszentmiklós – Szomód – Tata útvonalat választani. Erre a napra tervezett útvonalat, véleményem szerint érdemes két naposra tervezni. Túlzottan nagy autóforgalomra nem kell számítani.

Látnivalók: Lábatlan – Gerenday Arborétum (Arborétum u.). Református templom a XV. századból (Dózsa György út 112.). Gerenday ház és Gerenday kert (Rákóczi út 170.). Református templom a XV. századból (Dózsa György u. 112.).; Agostyán – Arborétum (Bocsájtó-völgy. Tel: 06-34-487-048).; Tata – Angolpark (Angolpark). Öregvár (Tatavár). Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum (Kálvária u.). Cifra malom (Váralja utca). Kálvária (Kálváriadomb). Öreg-tó. Esterházy-kastély (Kastély tér). Filagória (Ady Endre út). Görög-római Szobormásolatok Kiállítóhelye (Hősök tere 7.). Harang- vagy Óratorony (Országgyűlés tér. Tel: 06-34-380-019). Kapucinus templom és rendház (Bartók Béla u. 1.). Kuny Domokos Megyei Múzeum (Öregvár). Német nemzetiségi Néprajzi Múzeum (Alkotmány u. 1.). Pötörke-malom (Tópart u. 9. Tel: 06-34-586-045). Római fürdő műromjai (Angolpark). Római katolikus templom (Kossuth tér). Ásványgyűjtemény (Váralja u. 4.). Axmann-ház (Tópart u. 5.). Farkasházy Fischer Mór-emléktábla (Bercsényi u. 1.). Fellner Jakab kilátó (Fazekas utca). Hamary Dániel szülőháza, /a márciusi ifjak egyike/ (Tópart u. 6.). Kiskastély (Angolpark; Hattyúliget u. 40.). Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum (Fekete út 2.). Vízi vágóhíd (Tópart u.).; Kocs - Kocsi Múzeum (Komáromi u. 7. Előzetes egyeztetéssel látogatható. Tel: 06-34-471-298). Tájház.; Bábolna – Bábolna Nemzeti Ménesbirtok (Mészáros út 1. Bejelentkezéssel látogatható Tel: 06-34-569-284). Arborétum (Csikótelepi út). Híres Lovak Emlékparkja (Arborétum). Kocsimúzeum (Mészáros u. 1.). Lovasmúzeum (Mészáros u. 1.). Szapáry-kastély, Ménesközpont (Mészáros út 1.). Vadászmúzeum (Mészáros u. 16.). A bábolnai csata emlékműve (Nagyigmándi út). Lovas emlékmű (Jókai u.). Római katolikus templom a XVIII. századból (Mészáros u. 1/A.).